Social networking és réteghálók

A hat lépés távolság lényege, hogy a Földön bárki bárkivel viszonylag kevés ismerősön (ismeretségi lánc) keresztül kapcsolatba léphet; a két végpont között maximálisan öt elem helyezkedik el. Az elméletet legelőször Karinthy 1929-ben megjelent Láncszemek című novellájában fogalmazta meg. Később Stanley Milgram szociálpszichológus kezdett el foglalkozni az ismertségi láncok viselkedésével; ennek igazolására írta le egy kísérlet segítségével a "kis világ" jelenséget.

+2 - Cégek és a social networking

Ez a cikk, egy nagyon érdekes kérdéskört feszeget: hogyan is viszonyulnak a cégek a közösségi hálózatokhoz?

Az alábbiakban a Világgazdaság Online ezzel a témával foglalkozó cikkét ismertetem.

+1 - A közösségi oldalak és a gyerekek

Az alábbi cikk a gyerekek és a közösségi oldalak viszonyát feszegeti.

Idén megjelent a Togetherville nevű új közösségi portál, melynek célcsoportjába kizárólag a gyerekek tartoznak.

Tizedik forrás - Moly.hu

A LibraryThinggel ellenben a Moly.hu nem egy könyvkatalogizáló oldal, hanem egyszerűen a könyvszeretők közösségi oldala.

Az elkövetkezőben ennek a hazai fejlesztésű oldalnak működéséről fogok néhány szót ejteni.

Kilencedik forrás - LibraryThing

Ha már réteghálókról beszélünk - jó könyvtároshoz híven - szót kell ejtenünk a különféle könyves és/vagy könyvkatalogizálós közösségi oldalakról is.

Először a nemzetközi könyvkatalogizáló közösségi oldalt, a LibraryThinget mutatom be.

Nyolcadik forrás - Magyar réteghálók

A tematikus közösségi szájtok nem csak a külföld sajátja, itt Magyarországon is találkozhatunk - nem is olyan kevés - ilyen jellegű kezdeményezéssel.

Ugyan a címből nem látszik, de tartalmát tekintve nem csak a Kaskosan nevű roma közösségi oldalról szól, egy rövidebb felsorolás erejéig foglalkozik néhány magyar réteghálóval is.

Hetedik forrás - Niche networking

Az általános közösségi oldalak mellett egyre szaporodnak a különféle rétegek számára létrehozott oldalak, a jelenséget angolul niche networkingnek nevezzük.

Ezeken az oldalakon olyan személyekkel kerülhetünk kapcsolatba és oszthatjuk meg örömünket, bánatunkat, észrevételünket, akik ugyanolyan érdeklődési körrel rendelkeznek, mint mi.

Hatodik forrás - Az EU és a közösségi oldalak

A közösségi oldalak mára mindennapjaink szerves részévé váltak. Főként a fiatalok idejük nagy részét az egyes közösségi szájtokon töltik, így ezeken az internetes felületeken bátran és gyakran kommunikálnak.

Nem csoda hát, hogy az EU is a social networkinget hívja segítségül a fiatalokkal történő kétoldalú kommunikáció "levezényléséhez".

Ötödik forrás - A social networking jövőbeli térnyerése a vállalati kommunikációban

A social networking nem csupán az "átlag halandóknak", vagyis a magánszemélyeknek nyújt lehetőséget kapcsolataik építésére, hanem a különböző vállalatok, szervezetek is sokat profitálhatnak a különféle közösségi oldalakon történő szereplésükkel.

A közösségi oldalakon való részvétel még a vállalati levelezést is leválthatja.

Negyedik forrás - A social networking és a felhasználók

A következő forrás a social networkinget és felhasználóinak körét járja körül.

Annak ellenére, hogy csak egy-két írás foglalkozik vete, a niche networkingről is illendő néhány szót említenem. Ebben a forrásban erről is olvashatunk.

Harmadik forrás - Social networking?

Mivel négy fős csoportunk témája a social networking, természetesen nem feledkezhetünk meg fogalmának definiálásáról sem.

A téma bemutatásához ismét a wikipédiát - bár most a magyart - hívom segítségül. Az elkövetkezőkben tehát a social networkinget, mint fogalmat járom körül, majd röviden összefoglalom a közösségi hálók történetét.

Második forrás - Mi volt a közösségi hálózatok előtt?

Mostani bejegyzésem egy kicsit átfedésben lesz egy másik témával - Web 2.0 -, de úgy vélem, ez a kis kitekintő szükséges a social networking lényegének és jelentőségének megértéséhez.

A cikk, amit most kiválasztottam, nem egy hagyományos cikk, hanem egy webfejlesztéssel és tanácsadással foglalkozó cég ügyfeleinek és vagy leendő ügyfeleinek a Web 2.0 kialakulásáról szóló, viszonylag hosszabb összefoglalója. Egyes források csak a Web 1.0-át és a Web 2.0-át különböztetik meg, én azt a felosztást választottam, ahol a az előzőek mellett megkülönböztetik még a Web 1.5-öt is.

Első forrás - Hat lépés távolság

Ha közösségi hálózatokról beszélünk, akkor mindenképp meg kell említenünk a social networkinget megalapozó tudományos elméleteket is. A hat lépés távolság (Six degrees of separation) és a kis világ elmélet egyaránt a(z emberi) szociális hálózatokkal foglalkozik.

Ezt a témát a legjobban az angol wikipédia egyik szócikke boncolgatja.

Új kurzus - Social networking

Mint a címben is látható, újból ezt a blogot hívom segítségül az egyik kurzusom (Hálózati ismeretek 1.) feladatainak ellátásához. Ebben a félévben négyen alkotunk egy csoportot, s egy témát kell ugyanennyi részre osztanunk, s kidolgoznunk tétel formájában.

Mind a négyünknek a ránk eső részről gyűjtést kell végeznünk, összesen 10 cikket kell majd a blogban megjelenítenünk, majd az órán elő kell adnunk a témából.

Tendenciák és attitűdök: az internet hatása a modern hírközlésre (recenzió)

A következőkben a korábbi bejegyzésektől eltérően Bajomi-Lázár Péter: Hírközlés tegnap és ma című tanulmányából készített recenzióm következik.

Startup, mashup - avagy mi hiányzik még a webről?

Elérkeztem a félév utolsó bejegyzéséhez. Az alábbiakban azt vizsgálom, hogy hiányzik-e valami a téma webes reprezentáltságából, s megnézem, hogy milyen startup vagy mashup lenne képes ezt az esetleges hiányt pótolni.

Na de mi is a startup és a mushup? Startupnak nevezzük az olyan, web 2.0-ra épülő webes vállalkozásokat, melyek egy teljesen új, forradalmi ötletet valósítanak meg. A mashup a startup egy továbbfejlesztett változata, ennek fő ismérve, hogy legalább két, együtt jól működő szolgáltatást egyesítve valósít meg egy új kezdeményezést.

Az egyén lehetséges hatásai

Úgy érzem bátran kimondható, hogy az átlag álláskereső - egy-két kivételtől eltekintve - egyáltalán nem képes hatni az álláskeresés virtuális életére.

Viszont azok a bizonyos kivételek mellett sem mehetünk el szó nélkül.

Virtuális közeg és a valóság

Ennek a hozzászólásnak egyik legfontosabb jellemzője, hogy csupa olyan dolgokról írok, amikről már korábbi bejegyzéseimben legalább említés szintjén szó esett.

Írásomban az álláskeresés virtuális és valós megjelenéseit vizsgálom.

Álláskeresés a weben

Az álláskeresés témaköre mindig aktuális. Álláskereső mindig van, most a válság miatt mindennaposak az álláskereséssel, munkanélküliséggel kapcsolatos hírek, tanulmányok, riportok.

A munkanélküliek és elégedetlenek száma mindig magas, óriási az érdeklődés a különféle álláskereső weboldalak iránt; valamint a különböző közösségi oldalak álláskereséssel kapcsolatos csoportjai is sokakat vonzzanak.

Digitalizálódás, hálózat és álláskeresés

Manapság bármit is szeretnénk csinálni, gyakorta az internetet hívjuk segítségül. A netet böngésszük, ha egy új ételt szeretnénk az asztalra varázsolni; ha számunkra ismeretlen helyre utazunk, a hálón nézünk utána a legideálisabb útvonalnak. Sőt! Mennyire leegyszerűsíti a dolgunkat, hogy online megnézhetjük - például - kedvenc könyvtárunk nyitva tartását! Még hosszasan sorolhatnám, mire is használhatjuk még az internetet, de igazából - bármennyire is úgy tűnik - nem ez a célom. Egyszerűen csak szemléltetni szeretném, milyen sok területen is szorulunk a háló segítségére.

Így van ez az álláskereséssel is. Korábban többnyire csak a napilapok apróhirdetéseit nézegetve - esetleg egy régi ismerős folytán - értesültünk egy-egy új álláslehetőségről, mára viszont az internet segítségével igencsak kitágultak a lehetőségeink.