2010. december 15., szerda

Social networking és réteghálók

A hat lépés távolság lényege, hogy a Földön bárki bárkivel viszonylag kevés ismerősön (ismeretségi lánc) keresztül kapcsolatba léphet; a két végpont között maximálisan öt elem helyezkedik el. Az elméletet legelőször Karinthy 1929-ben megjelent Láncszemek című novellájában fogalmazta meg. Később Stanley Milgram szociálpszichológus kezdett el foglalkozni az ismertségi láncok viselkedésével; ennek igazolására írta le egy kísérlet segítségével a "kis világ" jelenséget.

Mi a social networking?

A social networking magyarra lefordítva közösségi vagy ismeretségi hálót jelent. Tágabb értelemben a személyek, vagy szervezetek személyes interakcióit, kapcsolatait jelöli; ezek a kapcsolatok közösségi struktúrát alkotnak. A szociológia, antropológia és a szociálpszichológia kiemelten foglalkozik a jelenséggel. Napjainkban a közösségi hálózat fogalmát jellemzően az internetes kapcsolatépítés, az internetes közösségi hálók kapcsán használjuk. Ezek néhány év alatt az internet egyik legnépszerűbb területévé váltak. Az emberek így tarthatják fenn kapcsolataikat ügyfeleikkel, barátaikkal, egyéb ismerőseikkel; lehetőségünk van üzenetküldésre, keresésre, adatok, információk megosztására, ismerősök felkutatására. Felhasználói között a fiatalabb és az idősebb korosztály képviselői egyaránt felfedezhetők.

A social networking kialakulása

Az internet első képviselőinek a Web 1.0 egyszerű, statikus weblapjait tekintjük. Tim Berners-Lee 1990-ben készítette el az első böngészőt és weblapokat; igaz az internet előzményei ennél sokkal korábbra nyúlnak vissza (1969 – ARPANET). Később megjelentek a webes grafikák és a dinamikus weboldalak, az internet elsődleges feladta az információ közzététele lett. Ezek a hagyományos értelemben vett honlapok, ezek a szerepét veszik át fokozatosan a közösségi oldalak is. A Web 2.0 megszületésével megjelentek a blogok és a közösségi oldalak is. Innentől beszélhetünk közösségi médiáról. Hirtelen mindenki számára lehetővé vált, hogy gondolatait megossza az interneten, tehát bárki(!) nyilvánosságot kaphat. Ma már a közösségi oldalak kommunikációs- és marketingeszközként is funkcionál(hat)nak. A legkülönbözőbb vállalatok hozzák létre profiloldalukat, s használják fel a közösségi oldalak nyújtotta kétirányú kommunikációt. Emellett az EU is tervezi a közösségi oldalak felhasználását a fiatalokkal történő kommunikáció elősegítésére. A hagyományos vállalati levelezést lassan átveszi egy az elektronikus levelezést és a közösségi hálózatokat ötvöző kommunikációs forma. (Lásd Facebook e-mail)

A közösségi oldalak története

Az első internetes közösségi oldalként a Classmates.com-ot (1995) tartjuk számon. Feltűnésétől egészen 2001-ig a közösségi oldalak kizárólag az ismerősök tárolására voltak alkalmasak. Ebben az időben jelent meg a két másik amerikai közösségi oldal, a SixDegrees.com (1997) és az Epinions (1999); majd nem sokkal ezután feltűntek a közösségi oldalak európai képviselői is – ez colt Cao.com, a Dooyoo és a ToLuna. 2001-től óriási fejlődésbe kezdtek a közösségi oldalak: az ismerősgyűjtésen túl innentől már lehetőség nyílt a fórumozásra, levelezésre, képek feltöltésére és blogolásra. Megjelent a MySpace, majd a Google saját közösségi oldala az Orkut is. Magyarországon az első közösségi hálózat a wiw – később iwiw – volt. 2006-ban jelent meg hazánkban a MyVIP, majd később a Barátikör.hu, és a Milgram.hu, végül 2009-bn a MyBarát.

Felhasználók és niche networking

A social networking egyik speciális területe a niche networking. Ez alatt a fogalom alatt azokat a közösségi oldalakat értjük, amelyek egy speciális réteg igényeit elégítik ki. Egy speciális rétegháló a gyerekeknek készült Togetherville. Létezik külföldi rétegháló kisállatbarátoknak (Fuzzter), ápolóknak (NurseLinkUp), a vásárlás szerelmeseinek (Yub), modelleknek és fotósoknak (Modell Mayhem), zenekedvelőknek (MOG), kulturális témában a 35 éven felülieknek (Gather.com), filmkedvelőknek (Flixster), azoknak, akik szeretnek utazni (TravellersPoint), tehetségeknek (TalTopia), egyéni befektetőknek (Cake Financial), egymáshoz közel élőknek, akik pl. egy város érdekeit érvényesítik (Meetup),  romáknak (Kaskosan), stb. Magyar réteghálók pl.: eHun, ClubD (diplomásoknak), mertekletes.hu, furtrinka.hu, Könyvkolónia.hu – ez a Libri könyves közösségi szájtja.

LibraryThing és Moly.hu

A LibraryThing egy közösségi könyvkatalogizáló oldal. Szolgáltatásai: megnézhetjük, hogy mások mit olvasnak, könyvajánlás, fórum, kötetek véleményezése. Az egyes könyvek adatait ISBN-kód megadásával vihetjük fel. A Moly.hu a könyvbarátok magyar fejlesztésű közösségi oldala. Szolgáltatásai: megnézhetjük, hogy mások mit olvasnak, könyvértékelés, vitafórum, kölcsönkérés, kapcsolatcímkék felvétele, kívánságlista, statisztika rovat, Facebook és Twitter kapcsolat.


Felhasznált irodalom

    Nincsenek megjegyzések:

    Megjegyzés küldése