Social networking és réteghálók

A hat lépés távolság lényege, hogy a Földön bárki bárkivel viszonylag kevés ismerősön (ismeretségi lánc) keresztül kapcsolatba léphet; a két végpont között maximálisan öt elem helyezkedik el. Az elméletet legelőször Karinthy 1929-ben megjelent Láncszemek című novellájában fogalmazta meg. Később Stanley Milgram szociálpszichológus kezdett el foglalkozni az ismertségi láncok viselkedésével; ennek igazolására írta le egy kísérlet segítségével a "kis világ" jelenséget.

+2 - Cégek és a social networking

Ez a cikk, egy nagyon érdekes kérdéskört feszeget: hogyan is viszonyulnak a cégek a közösségi hálózatokhoz?

Az alábbiakban a Világgazdaság Online ezzel a témával foglalkozó cikkét ismertetem.

+1 - A közösségi oldalak és a gyerekek

Az alábbi cikk a gyerekek és a közösségi oldalak viszonyát feszegeti.

Idén megjelent a Togetherville nevű új közösségi portál, melynek célcsoportjába kizárólag a gyerekek tartoznak.

Tizedik forrás - Moly.hu

A LibraryThinggel ellenben a Moly.hu nem egy könyvkatalogizáló oldal, hanem egyszerűen a könyvszeretők közösségi oldala.

Az elkövetkezőben ennek a hazai fejlesztésű oldalnak működéséről fogok néhány szót ejteni.

Kilencedik forrás - LibraryThing

Ha már réteghálókról beszélünk - jó könyvtároshoz híven - szót kell ejtenünk a különféle könyves és/vagy könyvkatalogizálós közösségi oldalakról is.

Először a nemzetközi könyvkatalogizáló közösségi oldalt, a LibraryThinget mutatom be.

Nyolcadik forrás - Magyar réteghálók

A tematikus közösségi szájtok nem csak a külföld sajátja, itt Magyarországon is találkozhatunk - nem is olyan kevés - ilyen jellegű kezdeményezéssel.

Ugyan a címből nem látszik, de tartalmát tekintve nem csak a Kaskosan nevű roma közösségi oldalról szól, egy rövidebb felsorolás erejéig foglalkozik néhány magyar réteghálóval is.

Hetedik forrás - Niche networking

Az általános közösségi oldalak mellett egyre szaporodnak a különféle rétegek számára létrehozott oldalak, a jelenséget angolul niche networkingnek nevezzük.

Ezeken az oldalakon olyan személyekkel kerülhetünk kapcsolatba és oszthatjuk meg örömünket, bánatunkat, észrevételünket, akik ugyanolyan érdeklődési körrel rendelkeznek, mint mi.

Hatodik forrás - Az EU és a közösségi oldalak

A közösségi oldalak mára mindennapjaink szerves részévé váltak. Főként a fiatalok idejük nagy részét az egyes közösségi szájtokon töltik, így ezeken az internetes felületeken bátran és gyakran kommunikálnak.

Nem csoda hát, hogy az EU is a social networkinget hívja segítségül a fiatalokkal történő kétoldalú kommunikáció "levezényléséhez".

Ötödik forrás - A social networking jövőbeli térnyerése a vállalati kommunikációban

A social networking nem csupán az "átlag halandóknak", vagyis a magánszemélyeknek nyújt lehetőséget kapcsolataik építésére, hanem a különböző vállalatok, szervezetek is sokat profitálhatnak a különféle közösségi oldalakon történő szereplésükkel.

A közösségi oldalakon való részvétel még a vállalati levelezést is leválthatja.

Negyedik forrás - A social networking és a felhasználók

A következő forrás a social networkinget és felhasználóinak körét járja körül.

Annak ellenére, hogy csak egy-két írás foglalkozik vete, a niche networkingről is illendő néhány szót említenem. Ebben a forrásban erről is olvashatunk.

Harmadik forrás - Social networking?

Mivel négy fős csoportunk témája a social networking, természetesen nem feledkezhetünk meg fogalmának definiálásáról sem.

A téma bemutatásához ismét a wikipédiát - bár most a magyart - hívom segítségül. Az elkövetkezőkben tehát a social networkinget, mint fogalmat járom körül, majd röviden összefoglalom a közösségi hálók történetét.