Ebben a bejegyzésben - mint a címből is úgy ahogy sejthető - az interperszonális kommunikáció nyelvi funkcióinak meglétét (illetve nem meglétét) fogom vizsgálni az Álláskereső tapasztalatok c. fórum esetében. Ezután a mondat után sokan elgondolkodhatnak azon - én is ezt tettem -, hogy hogyan is lehet az interperszonális kommunikációt egy internetes közegben vizsgálni? Tény, hogy az interperszonális kommunikáció alatt elsősorban a fizikai közelséget igénylő, személyes kontaktuson alapuló információcserét értjük, amelyhez hozzátartoznak a különböző mozdulatok, gesztusok, vagy éppen a mimika. Mégis az elkövetkezőkben ezen funkciók megjelenéseit szándékozom vizsgálni a már sokat emlegetett Álláskereső tapasztalatok elnevezésű fórum hozzászólásai között, hiszen a személyközi kommunikáció során tapasztaltak szinte tökéletesen átültethetők a hálózati kommunikáció közegébe is.
Sajnos ez a bejegyzés elég sokat váratott magára - már több mint egy hete félkész állapotban pihent a piszkozatok között -, ugyanis a laptopom a napokban végérvényesen felmondta a szolgálatot; s csak most kerültem huzamosabb időre számítógép elé. De mivel ez a probléma ideiglenesen ugyan, de elhárult, végre nekiállhatok a hat jakobsoni funkció vizsgálatának.
Jakobson és a személyközi kommunikáció nyelvi funkciói
Mielőtt belevágnék a tényleges elemzésbe úgy gondolom itt az ideje néhány szót ejteni azokról a bizonyos jakobsoni funciókról.
Roman Jakobson orosz származású amerikai nyelvész, szemiotikus, irodalomkutató, a XX. század derekán megteremtette a modern kommunikációkutatás egyik alapjául szolgáló elméletét, a Jakobson-modellt. Ennek a modellnek a lényege, hogy a személyközi kommunikációban hat alapvető funkció figyelhető meg, s mindig a kommunikáció céljától függ, hogy mely funkció kerül éppenséggel előtérbe. A hat funkciót a referenciális- (közlő, tájékoztató), az emotív (érzelmi) vagy expresszív-, a konatív- (felhívó), a fatikus-, a metanyelvi- vagy magyarázó- valamint a poétikai funkció névvel illette.
Álláskereső tapasztalatok és az interperszonalitás
Az Álláskereső tapasztalatok fórumra leginkább a referenciális funkció a jellemző, de ez nem is csoda, hiszen egy fórum elsődlegesen az ismeretek átadására jön létre. A fórumban lépten-nyomon ezzel a funkcióval találkozunk, de a fórum elnevezését értelmezve ez nem is meglepő.
Idáig ugyan nem találkoztam ebben a fórumban semmilyen fajta agresszív megnyilvánulással - ez betudható persze annak is, hogy nem olvastam el az összes, közel ötvenezer hozzászólást -, egy-két napja mégis adódtak konfliktusok, tipikus példát szolgáltatva az emotív funkcióra. Ez a funkció igen gyakran megjelenik a hozzászólásokban, maga a téma is elég nagy hatással tud lenni az érzelmekre. Emellett észrevehető, hogy a hozzászólók nagyon tudnak örülni, ha egy-egy társukat végre sikerélmény éri, esetleg az illető elnyeri álmai állását; ekkor is az érzelmi funkció kerül túlsúlyba.
Mind a konatív, mind a fatikus funkció is elég határozottan jelen van a fórum életében. A konatív funkció lehet egy felszólítás, érdeklődés, a lényege, hogy az üzenet hatást váltson ki a befogadóban. A konatív funkcióra remek példát találtam, pont ma reggel írta missparker:
A fatikus funkció a kommunikáció fenntartásáért felelős, ez gyakran egy köszönésben, bemutatkozásban nyilvánul meg. Erre számtalan példát lehetne hozni, az Álláskereső tapasztalatokban gyakori a bejegyzések elején megjelenő üdvözlés, vagy a hozzászólás végére odabiggyesztett elköszönés - mindezt a családias légkör is erősíti. Ebben a fórumban az emberek többsége nem csak egy rövidke bejegyzést ír, hanem heteken, hónapokon keresztül viszonylag gyakran posztol; vagyis jellemző az udvariasság, a személyközi kommunikáció során megszokott formulák használata.
Az interperszonális kommunikáció utolsó két funkciója, a metanyelvi, valamint a poétikai funkció elég ritkán jelenik csak meg, mondhatni nem jellemző; a felek általában értik egymást, nem beszélnek el egymás mellett, és a hozzászólások tartalma sem elsődlegesen az esztétikai jelleget képviseli.
Elemzésem jól érzékelteti az Álláskereső tapasztalatok fórum célját: elsődlegességet élvez az ismeretközlés, emellett nagy hangsúly helyeződik az érzelmek kifejezésére is. Viszonylag gyakran megjelenik a fatikus funkció, valamint a kommunikáció fenntartása is a fórum életének részét képezi. A metanyelvi funkció csak ritkán jelenik meg, ebből is látható, hogy a résztvevő felek jól megértik egymást. A poétikai funkció szinte teljességgel hiányzik, de ez nem is csoda, hiszen a fórum célja ezt a funkciót nem is igényli...
Sajnos ez a bejegyzés elég sokat váratott magára - már több mint egy hete félkész állapotban pihent a piszkozatok között -, ugyanis a laptopom a napokban végérvényesen felmondta a szolgálatot; s csak most kerültem huzamosabb időre számítógép elé. De mivel ez a probléma ideiglenesen ugyan, de elhárult, végre nekiállhatok a hat jakobsoni funkció vizsgálatának.
Jakobson és a személyközi kommunikáció nyelvi funkciói
Mielőtt belevágnék a tényleges elemzésbe úgy gondolom itt az ideje néhány szót ejteni azokról a bizonyos jakobsoni funciókról.
Roman Jakobson orosz származású amerikai nyelvész, szemiotikus, irodalomkutató, a XX. század derekán megteremtette a modern kommunikációkutatás egyik alapjául szolgáló elméletét, a Jakobson-modellt. Ennek a modellnek a lényege, hogy a személyközi kommunikációban hat alapvető funkció figyelhető meg, s mindig a kommunikáció céljától függ, hogy mely funkció kerül éppenséggel előtérbe. A hat funkciót a referenciális- (közlő, tájékoztató), az emotív (érzelmi) vagy expresszív-, a konatív- (felhívó), a fatikus-, a metanyelvi- vagy magyarázó- valamint a poétikai funkció névvel illette.
Álláskereső tapasztalatok és az interperszonalitás
Az Álláskereső tapasztalatok fórumra leginkább a referenciális funkció a jellemző, de ez nem is csoda, hiszen egy fórum elsődlegesen az ismeretek átadására jön létre. A fórumban lépten-nyomon ezzel a funkcióval találkozunk, de a fórum elnevezését értelmezve ez nem is meglepő.
Idáig ugyan nem találkoztam ebben a fórumban semmilyen fajta agresszív megnyilvánulással - ez betudható persze annak is, hogy nem olvastam el az összes, közel ötvenezer hozzászólást -, egy-két napja mégis adódtak konfliktusok, tipikus példát szolgáltatva az emotív funkcióra. Ez a funkció igen gyakran megjelenik a hozzászólásokban, maga a téma is elég nagy hatással tud lenni az érzelmekre. Emellett észrevehető, hogy a hozzászólók nagyon tudnak örülni, ha egy-egy társukat végre sikerélmény éri, esetleg az illető elnyeri álmai állását; ekkor is az érzelmi funkció kerül túlsúlyba.
Mind a konatív, mind a fatikus funkció is elég határozottan jelen van a fórum életében. A konatív funkció lehet egy felszólítás, érdeklődés, a lényege, hogy az üzenet hatást váltson ki a befogadóban. A konatív funkcióra remek példát találtam, pont ma reggel írta missparker:
„Óva intelek, hogy ilyet vásárolj. Először is, vagy használható, vagy nem, másodszor a saját pénzedet ne költsd ilyesmire. Ha kell, akkor vegye meg a munkáltatód. Én sem veszek a munkámhoz szükséges méregdrága kiadványokat, rá is menne a fizetésem..."
A fatikus funkció a kommunikáció fenntartásáért felelős, ez gyakran egy köszönésben, bemutatkozásban nyilvánul meg. Erre számtalan példát lehetne hozni, az Álláskereső tapasztalatokban gyakori a bejegyzések elején megjelenő üdvözlés, vagy a hozzászólás végére odabiggyesztett elköszönés - mindezt a családias légkör is erősíti. Ebben a fórumban az emberek többsége nem csak egy rövidke bejegyzést ír, hanem heteken, hónapokon keresztül viszonylag gyakran posztol; vagyis jellemző az udvariasság, a személyközi kommunikáció során megszokott formulák használata.
Az interperszonális kommunikáció utolsó két funkciója, a metanyelvi, valamint a poétikai funkció elég ritkán jelenik csak meg, mondhatni nem jellemző; a felek általában értik egymást, nem beszélnek el egymás mellett, és a hozzászólások tartalma sem elsődlegesen az esztétikai jelleget képviseli.
Elemzésem jól érzékelteti az Álláskereső tapasztalatok fórum célját: elsődlegességet élvez az ismeretközlés, emellett nagy hangsúly helyeződik az érzelmek kifejezésére is. Viszonylag gyakran megjelenik a fatikus funkció, valamint a kommunikáció fenntartása is a fórum életének részét képezi. A metanyelvi funkció csak ritkán jelenik meg, ebből is látható, hogy a résztvevő felek jól megértik egymást. A poétikai funkció szinte teljességgel hiányzik, de ez nem is csoda, hiszen a fórum célja ezt a funkciót nem is igényli...
Források:
Roman Jakobson
http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/alknyelv/idegenek/klasszikusok/Jakobson/nyelvesz.htm
A személyközi kommunikáció
http://ktnye.akti.hu/index.php/A_kommunik%C3%A1ci%C3%B3_funkci%C3%B3ja
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/2het/kommunikacio/komm2.html
Buda, B. 1988. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont
Horányi, Ö. (szerk) 1999. A személyközi kommunikáció. Horányi Ö. és Béres I. (szerk) Társadalmi kommunikáció. Budapest: Osiris
http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/alknyelv/idegenek/klasszikusok/Jakobson/nyelvesz.htm
A személyközi kommunikáció
http://ktnye.akti.hu/index.php/A_kommunik%C3%A1ci%C3%B3_funkci%C3%B3ja
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/2het/kommunikacio/komm2.html
Ajánlott irodalom a témában:
Austin J.L. (1990) Tetten ért szavak. Akadémiai Kiadó, BudapestBuda, B. 1988. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont
Horányi, Ö. (szerk) 1999. A személyközi kommunikáció. Horányi Ö. és Béres I. (szerk) Társadalmi kommunikáció. Budapest: Osiris
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése